kétféle élet : a választás mindnyájunk előtt
Creation

Isten a világ szerető uralkodója.

Ő teremtette a világot.

Minket arra teremtett, hogy az ő alattvalóiként uralkodjunk a világon.


A keresztény üzenet első pontja az, hogy a világ Istené. Ő az uralkodó, a legfőbb elnök, a király. Az emberi uralkodókkal szemben azonban Isten mindig azt teszi, ami a legjobb az alattvalói számára. Ő az a fajta király, akinek szívesen élnél az uralma alatt.

Isten uralja a mindenséget, mivel ő teremtette azt. Akár a fazekas az agyagot, pontosan olyanná formálta a világot, amilyenné szerette volna, minden lenyűgöző részletével együtt. Ő alkotta, így az ő tulajdona.

Ő megteremtett minket is. Isten embereket teremtett, akik valamilyen módon őrá hasonlítottak, és rájuk bízta a világot – hogy kormányozzák, gondoskodjanak róla, felelősséget vállaljanak érte, és örömüket leljék minden szépségében és jóságában. Arra rendelte őket, hogy felügyeljék és gondozzák a világot, megmaradva Isten alattvalóinak, őt tisztelve és utasításainak engedelmeskedve.

A fenti illusztráció is ezt jelképezi: Isten az uralkodó (a korona), az emberiség pedig arra lett teremtve, hogy az ő világában éljen, és azt irányítsa a Király szerető tekintélyének engedelmeskedve.

Ez az egész elég ideálisnak hangzik: Isten a mennyben, az emberek a földön az ő utasításai szerint kormányozzák a világot, és minden rendben van. De teljesen nyilvánvaló, hogy nincs minden rendben – sem velünk, sem a minket körülvevő világgal.

A Biblia ezt írja: Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett. — Jelenések könyve 4. fejezet, 11. vers

Így állnak a dolgok ma?

Fall

Mindnyájan elutasítjuk az uralkodót – Istent –, amikor a saját fejünk után, őnélküle próbáljuk élni az életünket.

De nem tudjuk kormányozni sem önmagunkat, sem a társadalmainkat, sem a világunk egészét.


A szomorú igazság az, hogy a kezdetek kezdetétől fogva az emberek állandóan elutasítják Istent azzal, hogy a maguk módján próbálják tenni a dolgaikat. Mind ezt tesszük. Nem szeretjük, ha valaki megmondja nekünk, hogy mit tegyünk vagy hogyan éljünk – különösen, ha ez a valaki Isten –, úgyhogy sokféleképpen szembeszegülünk vele. Figyelmen kívül hagyjuk, és csak éljük a magunk életét; megszegjük az utasításait azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene élni ebben a világban; vagy kis ökleinket rázzuk feléje, és arcába vágjuk: „Tűnj el!”

Bárhogy is tesszük, mindannyian lázadók vagyunk, mert nem Istennek engedelmeskedve élünk. Inkább a saját vágyainkat követjük, és Istennel nem foglalkozva, önállóan hozzuk meg döntéseinket. Ezt a lázadó, önmagunkban bízó hozzáállást nevezi a Biblia „bűnnek”.

A baj ezzel az, hogy amikor elutasítjuk Istent, mindent tönkreteszünk – nem csak saját életeinket, de társadalmainkat és világunkat is. Tele van a Föld olyan emberekkel, akik a nekik tetsző dolgokat akarják tenni, és nem követik Isten utait. Mindannyian úgy viselkedünk, mint kicsiny istenek, saját koronánkat hordva, egymással versengve. Az eredmény pedig nyomorúság. A rengeteg szenvedés és igazságtalanság, amit magunk körül látunk, mind az alapvető Isten elleni lázadásunkhoz vezethető vissza.

Azzal, hogy fellázadtunk Isten ellen, szörnyű káoszt csináltunk mindenből. A kérdés: mit fog ezzel Isten kezdeni?

A Biblia ezt írja: Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak. — Római levél 3. fejezet, 10–12. vers

Mit fog Isten kezdeni ezzel a lázadással?

Judgement

Isten nem hagy minket örökké lázadni.

Az ő büntetése a lázadásunkért: halál és ítélet.


Istennek eléggé törődik az emberiséggel ahhoz, hogy komolyan vegye a szembeszegülésünket. Számon kéri rajtunk a tetteinket, mert neki számít, hogy milyen rosszul bánunk vele és az emberekkel. Magyarul: Isten nem hagyja, hogy a lázadásunk örökké tartson.

Isten felettünk kimondott ítélete teljesen igazságos, hiszen azt adja nekünk, amit kérünk. Azzal kérjük, hogy lázadunk ellene, ezt mondjuk neki: „Menj innen! Nem akarom, hogy megmondd nekem, hogyan éljek. Hagyj békén!” Isten pedig pontosan ezt teszi. Ítélete a lázadókon az, hogy elzárkózik előlük, hogy elvágja őket magától – véglegesen. Mivel azonban Isten az élet és minden jó forrása, tőle elválasztva lenni halált és poklot jelent. A vele szembeszegülők büntetése tehát örökkévaló, Isten nélküli halál.

Félelmetes dolog Isten ítélete alá esni. Azonban mindnyájunknak ezek a kilátásai, hiszen mind bűnösek vagyunk az Isten elleni lázadásban.

Akkor ennyi? Halálra és örök pusztulásra vagyunk kárhoztatva mind? Valóban ez lenne a helyzet, ha Isten maga nem avatkozott volna közbe csodás módon.

A Biblia ezt írja: Elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik. — Zsidókhoz írt levél 9. fejezet, 27. vers

Isten igazságossága keménynek hangzik. De…

Jesus

Isten, mivel szeret minket, elküldte a fiát a világba: az emberré lett Jézus Krisztust.

Jézus egész életében engedelmes volt Istennek.

Azáltal azonban, hogy helyettünk meghalt, magára vette a mi büntetésünket, és megbocsátást hozott.


Isten az ő óriási szeretete és nagylelkűsége miatt nem hagyta, hogy a már-már őrült lázadásunk következményeit elszenvedjük. Tett valamit, hogy megmentsen minket: elküldte a saját fiát, aki ugyanúgy Isten, mint ő, hogy emberré legyen a Földön: Jézust Názáretből.

Velünk ellentétben Jézus nem lázadt föl Isten Isten ellen: végig megmaradt az ő uralma alatt, mindig azt tette, amit Isten mondott neki. Tehát nem érdemelt halált vagy büntetést – mégis meghalt. Annak ellenére, hogy birtokolta Isten gyógyító hatalmát, járt a vízen, még halottakat is feltámasztott, Jézus hagyta, hogy kivégezzék egy kereszten. Miért?

A Biblia hangosan hirdeti, hogy Jézus helyettünk, a lázadók helyett halt meg. Az adósságot, amivel Istennek tartoztunk, Jézus kifizette azzal, hogy meghalt helyettünk. Isten igazságosságát teljesen magára vette, hogy megbocsátásban és a könyörületben részesülhessünk.

Ezt az egészet nem érdemeltük ki – nagylelkű ajándék ez, az elejétől a végéig.

A Biblia ezt írja: Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket. — Péter első levele 3. fejezet, 18. vers

És ez még nem minden…

Life

Isten feltámasztotta Jézust a világ uraként.

Jézus legyőzte a halált, most új életet ad, és vissza fog térni ítéletet tartani.


Isten elfogadta Jézus halálát, mint a bűneinkért adott teljes fizetséget, és feltámasztotta őt a halálból. A feltámadott Jézus az most, aminek az emberiségnek mindig is lennie kellett volna: a világ Istennek engedelmes ura.

Mint Istenhez tartozó uralkodót, Isten Jézust rendelte a világ fölötti bírónak is. A Biblia azt ígéri, hogy ő egy nap vissza fog térni, hogy mindnyájunkon számonkérje a tetteinket.

Addig is Jézus új életet ajánl nekünk, most és az örökkévalóságban is. Most a bűneinkre bocsánatot nyerhetünk Jézus halála által, és tiszta lapot kezdhetünk Istennel, többé nem mint lázadók, hanem mint barátai. Ebben az új életben maga Isten jön hozzánk, hogy velünk éljen a Lelke által. Megtapasztalhatjuk az Istennel való új kapcsolatunk örömét.

Sőt, amikor megbocsátást kapunk Jézus halálán keresztül, egészen biztosak lehetünk benne, hogy amikor Jézus visszajön ítéletet tartani, elfogadhatóak leszünk neki. A feltámadt Jézus örök életet fog adni nekünk, nem azért, mert kiérdemeltük volna, hanem mert ő halt meg helyettünk.

A Biblia ezt írja: Nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre. — Péter első levele 1. fejezet, 3. vers

Szóval, mi következik ebből?

Choice

A mi utunkon:

  • Elutasítjuk az uralkodót, Istent
  • A magunk módján próbálunk élni

Eredmény:

  • Isten elítél
  • Halállal és ítélettel nézünk szembe

Isten új útján:

  • Jézus uralma alá vetjük magunkat
  • Az ő halálában és feltámadásában bízunk

Eredmény:

  • Isten megbocsát
  • Örök életet kapunk

Folytathatjunk az Istennel szembeni lázadásunkat, és megpróbálhatunk nélküle, a saját fejünk után élni. Sajnos sokan megmaradnak ennél a lehetőségnél.

A végeredmény az, hogy Isten megadja nekünk, amit kérünk és érdemlünk. Elítél minket, mert elutasítottuk az életünk fölötti jogos és igazságos uralmát. Nemcsak itt és most kell elviselnünk az ő elutasításával járó káros következményeket, hanem szembe kell néznünk a jövőnkkel is, ami az őtőle való örök elválasztódást jelenti, élet, szeretet és kapcsolat nélkül.

Azok számára, akik felismertük, hogy a helyzetünk reménytelen, van mentőöv. Ha visszatérünk Istenhez, és irgalmat kérünk bízva Jézus halálában és feltámadásában, minden megváltozik.

Kezdésként Isten fátylat borít a múltunkra, és új kezdetet ad nekünk. Elfogadja Jézus halálát mint fizetséget a bűneinkért, ezzel pedig ingyen és teljes egészében megbocsát nekünk. A saját Lelkét önti a szíveinkbe, és a halálon túlnyúló új életet ad nekünk, amely örökké tart. Többé nem lázadók vagyunk, hanem Isten saját családjának tagjai örökbefogadott fiaiként és lányaiként. Már úgy élünk, hogy Jézus az uralkodónk.

Ez a kétféle élet nem különbözhetne jobban egymástól. Téged pedig, az olvasót, döntés elé állít.

A Biblia ezt írja: Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta. — János evangéliuma 3. fejezet, 36. vers

Melyik élet az, amelyiket te élni akarod?

Which way do you want to live?

Az első kérdés, amit fel kell tenned magadnak, ez: hogyan akarok élni?

Ha a válaszod a fenti kérdésre az, hogy „a magam útján”, akkor valószínűleg nem hiszel az eddig felvázolt üzenetből valamiben, vagy lehet, hogy semmiben.

Talán nem hiszed, hogy Isten el fogja ítélni a lázadókat, vagy hogy te valóban az vagy. Ha ez a helyzet, kérlek gondolkodj alaposan. Jó ötlet lenne alaposan kivizsgálni az itt olvasható korábbi kijelentéseket, mert ha igazak, akkor élet és halál múlik rajtuk.

Talán szerezhetnél egy modern bibliafordítást, és magad is olvashatsz ezekről (Márk evangéliumánál jó kezdeni). Beszélhetsz egy keresztény ismerősöddel, vagy akár ennek a kiadványnak a kiadójával is kapcsolatba léphetsz, ha több információt szeretnél.

Azonban ha tudod, hogy Isten elleni lázadó vagy, és az ő útján szeretnél élni, a következő nyilvánvaló kérdés ez: mit tehetsz ennek érdekében?

Talk to God

1. Beszélj Istennel

Az első teendő az, hogy beszélj Istennel. El kell ismerned előtte, hogy szembeszegültél vele, hogy büntetést érdemelsz, és hogy Jézus helyetted halt halála alapján irgalmat kérsz. Azt is kérned kell Istentől, hogy segítsen neked lázadóból olyanná válni, aki úgy él, hogy Jézus az ura.

Imádkozhatsz valahogy így:

Isten,
tudom, hogy nem vagyok méltó arra, hogy elfogadj, és hogy nem érdemlem meg az ajándékodat, az örök életet. Bűnös vagyok abban, hogy lázadtam ellened és nem foglalkoztam veled. Szükségem van a megbocsátásodra.
Köszönöm, hogy elküldted a fiadat, hogy meghaljon értem. Köszönöm, hogy feltámadt a halálból, hogy új életet adjon nekem.
Kérlek, bocsáss meg nekem, és változtass meg engem, hogy Jézusnak engedelmesen élhessek.
Ámen.

Az első lépés tehát az ima.

Submit to Jesus

2. Kövesd Jézust

A második lépés is elég egyértelmű. Miután imádkoztál valami ahhoz hasonlót, mint ami az előző oldalon állt, el kell kezdened ezt a gyakorlatba is átültetni – azaz valóban engedelmeskedni Jézusnak. Biztos, hogy az életed számos területén szükség lesz változásra.

A korábbi, Istennel ellenkező szokásaidtól meg kell szabadulnod (ilyenek például az irigység, a harag, az önzés és így tovább), és néhány újat kell kezdened, amelyek kedvesek Istennek (mint a nagylelkűség, a kedvesség, a szeretet és a türelem).

Ez a második lépés az egész életeden át fog tartani, de Isten végig veled lesz. Beszélni fog hozzád (amikor a Bibliát olvasod), hallgatni fog téged és segíteni fog neked (amikor imádkozol hozzá), erőt fog neked adni, hogy megváltozz és az ő útján élj (a Lelke által, aki benned él), és gondoskodni fog neked testvérekről, hogy bátorítsanak téged az úton (ahogy más keresztényekkel találkozol).

A második lépés tehát az, hogy kövesd Jézust, és élj úgy, hogy ő a királyod.

Keep trusting

3. Bízz továbbra is

A harmadik dolog, amit tenned kell, szintén hosszú távú. A bizalmadnak jó helyen kell lennie. Csak Jézus (és az ő halála és feltámadása) miatt kaphatsz bűnbocsánatot és jöhetsz helyre Istennel. Ehhez újra és újra vissza kell térned, mert ahogy elkezdesz Isten új útján élni, továbbra is lesz, hogy elbuksz és helytelenül cselekszel. Mindnyájunkkal megesik. Mindannyian folyton vissza kell, hogy nézzünk Jézus kereszthalálára, mint a bűnbocsánatunk egyetlen alapjára. Sose hagyhatunk fel azzal, hogy őbenne – és csak őbenne – bízzunk a megbocsátás és az örök élet útjáért.

Ha pontosan tudod, hogy még nem tetted meg ezeket a lépéseket, még mindig lázadó vagy, és Isten nem bocsátott meg neked, akkor ezzel kezdened kell valamit. Útelágazás előtt állsz. Ez az a választás, amely ott van mindnyájunk előtt: csak kétféle élet létezik.

További lépések

További lépések

A keresztény életnek és tanításnak még sok eleme van azokon kívül, amiket az előző oldalakon bemutattunk. Itt ahhoz szeretnénk adni egy kis segítséget, hogy ezek között eligazodhass.

Az egyik legfontosabb módja annak, ahogy Isten segít nekünk, az az, hogy ad más keresztényeket, akik támogatnak és tanítanak minket. Ha akár csak kérdéseket szeretnél feltenni, vagy csatlakoznál is egy gyülekezethez, nagyon biztatunk arra, hogy keress egy közösséget, amely Jézust követi. Ha segítségre lenne szükséged egy a lakóhelyedhez közeli keresztény közösség találásához, szívesen segítünk, ha megkeresel minket a következő e-mail címen: hungarian@twowaystolive.com.

Ha többet szeretnél tudni Istenről, alapvető fontosságú, hogy olvasd a könyvét, a Bibliát. Ha nincs Bibliád, vagy csak nehezen érthető fordítást találsz otthon, itt olvashatsz egy modern fordítást, ami elérhető az interneten. Javasoljuk, hogy valamelyik evangéliumnál kezdd az olvasást.

Valószínűleg már most vannak kérdéseid a hiteddel kapcsolatban, és a későbbiekben még több is felmerülhet. Ezen a weboldalon sok-sok témában találsz rövid, megbízható és a Bibliára alapozott válaszokat. Bátran keresgélj a kérdések között és olvasgasd a cikkeket.